- Hogyan értékeled összességében a Magyar Nemzeti Tanács választási eredményeit? A megszerzett mandátummal milyen lehetőségek állnak előtted, mennyire tudod a magyarság érdekeit képviselni? S egyáltalán miben más a Magyar Remény Mozgalom? 

A szerbiai nemzetitanács-választások egy rendhagyó esemény volt az ország életében, hiszen korábban ilyen jellegű választási formát sohasem alkalmaztak. A Magyar Remény Mozgalom (MRM) számára kétszeresen is különleges megmérettetésről volt szó. Először is, pártunkat ilyen név alatt 2010. január közepe táján jegyezték be, vagyis alig állt számunkra rendelkezésre idő a bemutatkozásra és komolyabb építkezésre. Ez volt az első választásunk is.  Másodszor pedig, vállaltuk azt, hogy egy olyan választáson indulunk, ahol két párt volt tisztában azzal, hogy kik is a szavazati joggal rendelkező polgárok (az egyik a Demokrata Párt, a másik a Vajdasági Magyar Szövetség voltak). Ugyan, kisebbségi önkormányzati választásokról volt szó, de egy nem teljes névjegyzék alapján zajlott az egész, amin a szavazóképes délvidéki magyar polgárok valamivel több mint a fele (!) szerepelt, s így csak nekik adatott meg a választás joga. Ahhoz, hogy ez a helyzet állt elő, számos körülmény hozzájárult, de erre most nem térnék ki részletesen. Annyi biztos, hogy a VMSZ támogatását élvező Magyar Összefogás lista a mandátumok terén nagy sikert ért el. Ezen felül három díszmagyar és janicsár lista magyarjai is bejutottak. Ezzel szemben áll az MRM egy új képviselője. Természetesen, előzőleg valamivel jobb eredményre számítottunk, de reálisak is voltunk, tisztában voltunk azzal, hogy pár hónap alatt és két-három óriáshirdetés árából álló kampányköltségvetésünk nem teszi lehetővé azt, hogy ezen a választáson áttörő eredményt érjünk el. Ehhez még hozzájárult az is, hogy utólag bebizonyosodott, voltak települések, ahol 50-100 ránk leadott szavazatot érvényteleníttettek, mindenféle indok nélkül. Mindezekre már a hivatalos eredmények kihirdetését követően derült fény. Az MRM vezetősége levonta a választási kampány és eredmények negatív tapasztalatait, s most a jövőbe tekintés és stratégia építés szakaszában vagyunk. A korábbinál is több ötletünk van, és érezhetően felfigyeltek az MRM-re. Mi elértük a célunkat. Ha végigtekintünk a délvidéki magyar politikai palettán, akkor már most, ennyi idő után is kirajzolódik, hogy a tartományi képviselőházban és az új Magyar Nemzeti Tanácsban is csak két magyar párt van jelen: a VMSZ és mi. Ez egy jó alap a sikeres folytatáshoz. Jómagam, mint az MNT új tagja, mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ez a testület a jelenlegi jogköreit maximálisan kihasználja a délvidéki magyarság érdekében, kezdeményezni fogjuk, hogy bővítsék ki a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, és felügyelni fogom az intézmény hatékony működését, valamint az esetleges mulasztásokkal, magyarság kárára születendő döntésekkel szemben minden erőmmel fel fogok lépni! Az MRM azért más, mint a többi délvidéki magyar párt és társadalmi szerveződés, mert tiszta múltú, többnyire fiatalokból álló, radikális változást sürgető, a szerb többséggel szemben egyenes derékkal fellépő, előre megfogalmazott elvekkel és programmal rendelkező párt, nem ragaszkodik a ,,székekhez” és hisz abban, hogy, amit az elmúlt 20 évben érdekvédelemnek neveztek a helyi politikusok, az megváltoztatható és valós eredményekkel járó tevékenységet tudunk majd folytatni. Célunk a politikai nemzedékváltás a Délvidéken, hiszen meg kell tisztítanunk a közéletet a kommunista-szocialista érában nevelkedett ,,jómagyar” káderektől.

- A Magyar Összefogás lista fölényes győzelme, a szakértők szerint átrendeződést hoz a szerbiai politikai életben. Te hogyan látod ezt a kérdést?

A Magyar Összefogás lista egy professzionális kampányt folytatott. Pont. Mögöttük állt a mindenkori magyar kormány támogatása (és ez alatt sok mindent értek). Valamint, sikerült az emberekkel elhitetni azt, hogy az új MNT nem egy politikai intézmény, ezért mindenképpen civilek, egyházi vezetők és szakkáderek kell, hogy bekerüljenek a testületbe. Ez nem igaz. Itt a szakbizottságokban kell, hogy dolgozzanak politikamentes szakemberek, az MNT-nek kemény politikai játszmákat kell majd megvívnia a szerb hatalommal szemben. Másrészről, a VMSZ nem vállalta, hogy saját neve alatt induljon a választásokon. Ennek több indoka is van. De ettől függetlenül, sikerült megmozgatniuk közel 60.000 szavazót, vagyis a délvidéki magyar szavazópolgárok kb. egynegyedét. Ami a politikai átrendeződést illeti, az már elkezdődött. Nem hiába kötött együttműködési megállapodást (!) a VMSZ az egykori diktátor, Milosevity utódpártjával, a Szerbiai Szocialista Párttal a választási kampány finisében. A VMSZ keresi a helyét a szerbiai politikai színtéren, bármi áron. Sajnos, ehhez már hozzászokhattunk mi magyarok. Csak, sajnos, a délvidéki magyar polgárok később fogják érezni az ostor csattanását a hátukon.

- Milyen hatáskörei és jogkörei vannak a MNT-nek? Hatékonyabb lehet ezután a magyar érdekképviselet?

Az MRM-ben már a törvény elfogadásakor azt mondtuk, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény hiányos és rossz. Nem elég az, amit Szerbia ad a kisebbségeknek. Hiszen, az ENSZ és EU alapokmányaiban lefektetett emberjogi és kisebbségi jogok nincsenek teljes egészében szavatolva. Ennek ellenére úgy gondoljuk, ha kicsivel is, de előbbre tartunk a korábbi évekhez képest, pár jogkörrel bővült az MNT. A szerbiai magyar oktatás, tájékoztatás, nyelvhasználat és művelődés területein fog rendelkezni bizonyos jogosítványokkal a nemzeti tanács. Sajnos, sok helyen csak javaslattételi jogunk lesz, vagyis, ha a szerb állam valamit ránk akar majd erőltetni, akkor az MNT képtelen lesz közbelépni. Ez így nem teljes perszonális és kulturális autonómia! Az MRM küzdeni fog azért, hogy bővüljenek az MNT jogkörei, s ebben várjuk az anyaországunk támogatását is.

- Milyen elvárások fogalmazhatóak meg az új kormánnyal, parlamenttel szemben?

Ezt már egy évvel ezelőtt tömören megfogalmaztam. Már akkor, amikor a változás szele még csak enyhe kis tavaszi fuvallatnak érződött. Ezt tudom most is megismételni. Elvárásainkban nem akarunk csillagokat az égről, csak a következőket:

* teljes jogú kettős állampolgárságot minden külföldi magyarnak a világban,

* egységes és erős támogatást az autonómiatörekvések terén,

* átlátható határon átnyúló támogatási stratégiát,

* a nemzeti irányvonalú kisebbségi magyar pártok támogatását,

* a szórvány nemzetrészek hatékonyabb megsegítését,

* összehangolt kárpát-medencei magyar gazdaságpolitikát,

* radikális magyar diplomáciai képviselőket,

* feltételekkel történő EU tagság támogatást Szerbiával szemben,

* határon túli magyarokkal foglalkozó minisztérium megalakítását

* és olyan nemzeti politikát, hogy ha egy délvidéki magyar az Anyaországára gondol, akkor büszke lehessen arra, hogy melyik nemzethez tartozik!

- Szerbia uniós csatlakozása adhat esélyeket az autonómiára?

Ez hihetetlenül fontos kérdés! Ha Szerbia az Európai Unió tagja lesz, s a délvidéki magyaroknak nem lesz teljes körű területi és perszonális autonómiájuk, akkor évtizedekkel visszavetik az autonómia kiharcolásának esélyeit! Magyarországnak nem kellene feltételek nélkül folyamatosan Szerbiai euroatlanti integrációjának segítését hajtogatnia, hanem joga van feltételekhez kötni bármiféle támogatást. Ez a diplomácia! Ez a politika! Ha az új Magyar kormány folyamatosan (egyébként, nem létező) eredményekről és fejlődésről számol be Délvidéken, ami a magyarság helyzetét illeti, akkor több rontást hoznak ránk, mint a többségi nemzet tagjai. Tehát, autonómiát Szerbia EU-tagsága előtt kell biztosítani a délvidéki magyaroknak!

(Barikád hetilap - Védvonal.info)

Szóljon hozzá!