Erős rendőri biztosítás mellett zajlott a Szabadegyetem épületében megtartott fórum. A rendezvénynek helyt adó épület előtt, mintegy tíz rendőr igazoltatta, több esetben is feleslegesen feltartva a rendezvényre igyekvő polgárokat. A VMSZ hozta a formáját, miután a Magyar Ház előadó termét nem voltak hajlandóak a szervezők rendelkezésére bocsájtani, még ugyanazon időpontban, más programmal, rá is szerveztek az MRM fórumára.
A bemutatkozó rendezvényen László Gyula, az MRM tartományi képviselője elmondta, a Magyar Remény Mozgalom munkája végre valami új a délvidéki magyarság számára. Itt fiatal, nem kompromittált, nem kommunista emberek vannak, és ez egyesek számára zavaró. Szavai szerint ennek tudja be a pártot ért zaklatásokat és támadásokat is. László felhívta a figyelmet a Magyar Szó napilap honlapján zajló szavazásra is, ahol a szerkesztőség által feltett provokatív kérdésre, miszerint be kellene-e tiltani a Magyar Remény Mozgalmat, az olvasók 75%-a úgy értékelte, hogy még véletlenül sem kell betiltani a párt tevékenységét.
Ezt követően Setyerov Zorán, a párt ügyvezető alelnöke vette át a szót.
„A Magyar Remény Mozgalom megalakulásával új időszámítás vette kezdetét Délvidéken. Mi akár egyet is érthetünk azzal az állítással, hogy sok a magyar párt, minket azonban nem érdekel, hogy öt vagy akár száz van Délvidéken. Számunkra egyedül az a fontos, hogy egy hiteles, őszinte, következetes és idealista magyar közéleti erő jött létre mindannyiunk boldogulása érdekében. Semmi kétség, hogy ezt a szervezetet Magyar Remény Mozgalomnak hívják” − hangzott el a párt ügyvezető alelnökétől, aki továbbá kihangsúlyozta: az MRM sziget kíván lenni a globalizmus fertőzött sártengerében.
Kispalkó Szilveszter az MRM alelnöke felszólalásában hangsúlyozta: az MRM egy tiszta, alulról építkező párt, amely valós alternatívát kíván felmutatni a délvidéki magyarságnak, ezzel párhuzamosan lehetőséget szeretne biztosítani az oly régóta szükségszerű politikai nemzedékváltásra. Badis Róbert szociológusnak, a Magyar Szó napilapban megjelent kijelentésére reagálva, miszerint az MRM és a Délvidék elnevezések irredenta jellegűek lehetnek, Kispalkó elmondta: „nem szeretnék rögtönzött történelem órát tartani, de emlékeztetni szeretnék arra a tényre, miszerint a „Vajdaság” elnevezés csak a ’48-as forradalom idején pár évig, majd pedig újból a trianoni békediktátumtól kezdve vált használatossá. Saját történelmünket tagadnánk meg, ha a túlzott megfelelési kényszertől vezérelve ezentúl, csak a szerb elnevezés magyarosítását, az ún. „Vajdaságot” használnánk.” Az elmúlt hetek történéseire reflektálva elmondta: a magyar pártok képviselői saját magukat minősítik, amikor a magyar szolidaritás és kiállás helyett, ők inkább tovább gerjesztik a párt ellen indított alaptalan támadássorozatot és legszívesebben a szakadékba taszítanák az MRM-et. A belügyminiszter által bedobott gumicsontra egyesek ráharaptak, azonban szerencsére az emberek többsége átlátja -e tudatosan gerjesztett folyamatot, melynek célja megbélyegezni, ellehetetleníteni az MRM-et.

Bíró Klára az MRM alelnöke lelkesítő szavakat intézett a rendezvény hallgatóságához:
„Egyek vagyunk, hiszen nagyon erős szálak kötnek minket össze. Nem szabad hagynunk, hogy sajátosságainkat elvegyék, megkell őríznünk identitásunkat. Szüleink már a háborús évek alatt nemesen küzdöttek a megpróbáltatásokban, ha ezt ők megtették, akkor mi legalább annyival tartozunk a jövő generációjának, hogy tovább vigyük anyanyelvünket, mert ez olyan kincs, amit nem vehetnek el tőlünk” − mondta Bíró Klára.
Lavró Tihamér, a Magyar Remény Mozgalom szabadkai körzeti elnöke elmondta, hogy a Szabadkán és környékén fellépő problémákra kíván megoldást találni, illetve a hangsúlyt a nemzeti kisebbségeket érintő gondokra helyezné. Szavai szerint, a szabadkai érdekképviseletet már megtapasztalhattuk. Arra buzdította azokat, akik a jelenlegi helyzettel nincsenek megelégedve, hogy forduljanak bizalommal az MRM felé. Lavró végezetül a támadásokra utalva Széchenyi István szavait idézte: „Azokból a kövekből, amelyeket elénk gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk”.
Az MRM vezetőségének bemutatkozása után László Bálint, a párt elnöke is felszólalt.
„Magyar fiatalok vagyunk, sokan politikailag tapasztalatlanok, annál nagyobb elhatározottsággal és nem az a vágyunk, hogy felüljünk az első nemzetközi vonatra, és kint, valahol Európában találjunk megélhetést. Azért vgyunk, hogy az itt maradt 300.000 délvidéki nemzettársunk számára valamilyen megoldási lehetőséget nyújtsunk hosszú távon. Célunk, és ez lesz a magyar nemzeti tanácsok megválasztásáról szóló jelmondat: politikai nemzedékváltást a Délvidéken! – azt hiszem, nem kell taglalni, hogy miért” – mondta László Bálint.
A rendezvény keretein belül átadásra kerültek a Magyar Remény Mozgalom által a múlt év nyarán kiírt „Mit jelent délvidéki magyarnak lenni?” című irodalmi pályázat nyerteseinek ajándékai.
Meglehetősen sok pályázat érkezett a nem egész fél év alatt. Ebből négy különdíjas, két kiemelt különdíjas, és természetesen az első három helyezett pályamunkái nyertek.
A díjak között szerepelt egy nemzeti dalokat tartalmazó CD, egy hetes kirándulás Magyarországon, mely érinti Ópusztaszert, Gyulát, Budapestet és a Dunakanyart is − ez minden díjazott részére jár, illetve a harmadik, második és első helyezett belépőt nyert az idei jubileumi Magyar Sziget Fesztiválra. Ezt követően felolvasásra került az első helyezett pályamunkája is.
A lakossági fórum meghívott vendége Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Nemzetpolitikai Kabinettjének elnöke volt, aki többször is párhuzamot vont a magyarországi Jobbik és a délvidéki Magyar Remény Mozgalom meglakulása, értékrendje és megítélése között.
Szávay István elmondta: „Nagy szimpátiával figyeljük azt, amit a MRM tesz és csinál, nem azért, mert el szeretnénk dönteni azt, hogy igaza van-e vagy nincs, de azt látom, hogy bennük picit magunkra, a korábbi önmagunkra ismerünk. Mi egységes magyar nemzetben gondolkodunk. A programunknak számos olyan eleme van, akár a gazdaságot, a kultúrát vagy az oktatást illetőleg, amiben a határon túli magyarokkal foglalkozó, őket a nemzet gazdasági, szellemi és politikai vérkeringésébe bekapcsolni akaró szándéka van” – mondta a Jobbik képviselője.
Szávay István hangsúlyozta, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem fogja feltétel nélkül támogatni Szerbia Európai Úniós csatlakozását. Olyan feltételekhez fogják kötni a csatlakozást, amilyet a délvidéki magyarság igényel.

Szóljon hozzá!

Név (kötelező)

E-mail cím (kötelező)

Weblap

Kérek értesítést a következő hozzászólásokról

Frissítés

Küldés (Ctrl+Enter)

Mégse