Írta: Tarcali Dezső 2010. január 23. szombat, 10:45
A jelent csak a múlt alapos ismeretében érthetjük meg. A hazánktól 1920-ban elszakított Bácska és Bánát története bővelkedik még feldolgozatlan, a közvélemény által kevéssé ismert tragikus eseményekben.Délvidéki S. Attila Szenttamáson élő történész hosszú, alapos kutatómunkával elkészült, Fejezetek a rácjárások történetéből című művével február 8-án a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szervezésében megtartott könyvbemutatón találkozhattak a kecskeméti érdeklődők.
Hosszú történelmi ívben vizsgálta a szerző a magyar-szerb viszonyt. Számos eddig elfogadott tételt megalapozott érveléssel cáfolt meg. Példaként, hogy a szerbek a törökellenes ellenállás bástyáját jelentették volna a Balkánon. Ezzel szemben az volt az igazság, hogy állásfoglalásuk az adott helyzethez, erőviszonyhoz igazodott, számos esetben a törökök ruméliai hadserege zömét ők alkották. Azt is kevesen tudjuk, hogy a budai török pasák jelentős része rác származású volt, a hódoltsági területen hivatalos nyelvük a szerb volt.
A török kiszorítása után a Habsburgok szövetségesei lettek, akik a rebellis magyarok ellen vetették be a Magyarországon megtelepedő igen kegyetlen rácokat. Rákóczi Ferenc szabadságharca egyik eredménye az lett, hogy a kurucok délebbre szorították a szerb nyelvhatárt.
A tragikus konfliktusok újabb fejezete 1848-49 volt. A szerző többoldalú források bemutatásával bizonyítja a legendának tekinthető Kossuth Lajos és Stratimirovics szerb vezér között elhangzott állítólagos szópárbajt: „akkor kardjaink fognak dönteni”. Ez nem szerepel a korabeli sajtóban, a kormányzó elnök is cáfolta később, hogy elhangzott volna.
Ezzel szemben a szakadár Stratimirovics kikiáltotta a Szerb Vajdaságot olyan területen, mely lakosságának talán csak harmada volt szerb. A lázadók és a Száván túlról jött önkéntesek kegyetlenül gyilkolták a magyar lakosságot, a nőket és gyermekeket. Pusztításukat csak Perczel tábornok tudta megfékezni. 1848 a tragikus 1944-es konfliktus előképét jelentette. Remélhetően a szerző, mint a tervezett magyar-szerb történészbizottság tagja is hozzájárulhat a két nép közötti tragikus konfliktusok feltárásához és a kölcsönös megértés elősegítéséhez. A könyvbemutatón Kabók István összehasonlító nemzetiségpolitikai elemzését és Kiss Ákos Jenő előadóművész által közvetített verseket és énekeket hallhattak az érdeklődők.
Hosszú történelmi ívben vizsgálta a szerző a magyar-szerb viszonyt. Számos eddig elfogadott tételt megalapozott érveléssel cáfolt meg. Példaként, hogy a szerbek a törökellenes ellenállás bástyáját jelentették volna a Balkánon. Ezzel szemben az volt az igazság, hogy állásfoglalásuk az adott helyzethez, erőviszonyhoz igazodott, számos esetben a törökök ruméliai hadserege zömét ők alkották. Azt is kevesen tudjuk, hogy a budai török pasák jelentős része rác származású volt, a hódoltsági területen hivatalos nyelvük a szerb volt.
A török kiszorítása után a Habsburgok szövetségesei lettek, akik a rebellis magyarok ellen vetették be a Magyarországon megtelepedő igen kegyetlen rácokat. Rákóczi Ferenc szabadságharca egyik eredménye az lett, hogy a kurucok délebbre szorították a szerb nyelvhatárt.
A tragikus konfliktusok újabb fejezete 1848-49 volt. A szerző többoldalú források bemutatásával bizonyítja a legendának tekinthető Kossuth Lajos és Stratimirovics szerb vezér között elhangzott állítólagos szópárbajt: „akkor kardjaink fognak dönteni”. Ez nem szerepel a korabeli sajtóban, a kormányzó elnök is cáfolta később, hogy elhangzott volna.
Ezzel szemben a szakadár Stratimirovics kikiáltotta a Szerb Vajdaságot olyan területen, mely lakosságának talán csak harmada volt szerb. A lázadók és a Száván túlról jött önkéntesek kegyetlenül gyilkolták a magyar lakosságot, a nőket és gyermekeket. Pusztításukat csak Perczel tábornok tudta megfékezni. 1848 a tragikus 1944-es konfliktus előképét jelentette. Remélhetően a szerző, mint a tervezett magyar-szerb történészbizottság tagja is hozzájárulhat a két nép közötti tragikus konfliktusok feltárásához és a kölcsönös megértés elősegítéséhez. A könyvbemutatón Kabók István összehasonlító nemzetiségpolitikai elemzését és Kiss Ákos Jenő előadóművész által közvetített verseket és énekeket hallhattak az érdeklődők.
(Kecskeméti lapok)
| < Előző | Következő > |
|---|
Védvonal menü
Utolsó hozzászólások
- A polgárőrség alkotmányel...
Emleexetek-e meeg a Mo-i oreg bacsi sztorijaara? Veletlenul szigeteletlen villanydrotot "felejtett" ... [tovább] - Lezüllő világ: Argentínáb...
Kurvára szeretném NEM megérteni pár év múlva sem. Remélem hogy ebben a kérdésben tényleg Szerbia és ... [tovább] - A Viking mitológia
Ut.: Elnézést a helyesírási hibákért. [tovább] - A Viking mitológia
Kedves szerkesztő! Érdekes anyag és valóban vannak benne újdonságok, de van ahol igen is látszik hog... [tovább] - A polgárőrség alkotmányel...
Györe Pista, mikor fizeted ki a kukoricát a Pecellósi gazdáknak, te tolvaj? [tovább] - Szerb miniszterelnök-hely...
Rohadt,mocskos maffia banda!Aki ismeri a temerini fiukat és ismeri a velük történteket,az jól tudja ... [tovább] - Mit jelent délvidéki magy...
Tisztelt Pályázatírók és Elbírálók! Nem vállalkozom az írások nívójának a megítélésére (azért van eg... [tovább] - A polgárőrség alkotmányel...
Érdekes módon csak makádiról van szó, pedig az egész faluban fosztogatnak a mocskos cigányok, a rend... [tovább] - Pozsony történelmi fejlőd...
gtgbg [tovább] - Sajkacsa – a hagyományo...
rendelni szeretnek,de nem tudom honnan? [tovább]