Szeptember 16-án, csütörtökön az Európai Parlament brüsszeli székhelyén „Szerbia tíz év után – úton az EU felé” címmel közmeghallgatásra került sor, amelyen Bozidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes, Stefan Füle bővítési biztos, Jelko Kacin, az Európai Parlament Szerbia-raportőre vettek részt. A meghallgatást Eduard Kukan néppárti képviselő, a Délkelet európai EP-delegáció elnöke vezette.

A szerb miniszterelnök-helyettes bemutatta a Milosevics-diktatúra bukása utáni tíz éves időszakot, országa állapotát, illetve beszélt a gazdaság fejlesztése és a jogállamiság megszilárdítása érdekében tett kormányzati erőfeszítésekről.

Jelko Kacin raportőr mindamellett, hogy nagyra értékelte az elmúlt évtized eredményeit, kritikus hangon szólt az igazságszolgáltatásban és az állami adminisztrációban tapasztalható korrupcióról, valamint a jogállam hiányosságairól.

Az előadások végeztével a hallgatóság soraiban ülőknek lehetősége nyílt kérdéseket feltenni. Mivel Tőkés László EP-alelnök programtorlódás miatt nem vehetett részt, az irodája részéről Szilágyi Zsolt kabinetfőnök a "szerbiai kisebbségek" általános helyzetéről tett fel kérdést. A kabinetfőnök azt kérdezte, miért nem lép fel határozottan a szerb kormány a délvidéki magyarverések tetteseinek megbüntetéséért, az ottani emberjogi szervezetek ugyanis aggasztó jelentéseket küldtek ezekről az elmúlt években. Ugyanakkor a temerini fiúk esete és a velük szembeni méltatlan bánásmód azt sugallja: nem pártatlan az igazságszolgáltatás és bűnvádi kivizsgálások során a hatóságok "elnézően" bánnak a szerb tettesekkel. Amennyiben az ország valóban európai demokráciává akar válni, a kisebbségek megfélemlítése elfogadhatatlan.

Válaszában a szerb miniszterelnök-helyettes elmondta: a temerini fiúkat egy bizonyított bűncselekmény alapján ítélték el és a legfelsőbb bíróság sem adott helyt fellebbezésüknek. Egyikük orvosi kezelésben részesült a börtönben, de most már az ő állapota is kielégítő. A délvidéki magyarverések kapcsán pedig azt állította: "elszigetelt esetekről van csupán szó, nem lehet jelenségről beszélni".

Szilágyi viszontválaszában hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem mindegy, miként viselkednek az ország hatóságai az etnikai indíttatású bűncselekmények kivizsgálása során, véleménye szerint sem a magyarverések, sem az etnikai hátterű fenyegetések nem szolgálják Szerbia uniós közeledését.