Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A magyar hatóság előbb-utóbb kopogtat azoknál a határon túli személyeknél is, akik fiktív jogügyletekben működtek közre Magyarországon, például strómanként nevüket adták magyarországi cégek működéséhez, ügyvezetéséhez – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Bánáti János büntetőjogász, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

A szakértő annak kapcsán szólalt meg, hogy a közelmúltban kiderült: több vajdasági magyar is strómanként „tulajdonosa” lett a BKV-botrányba keveredett egyik magyarországi cégnek, az Optimismo Kft-nek. Ráadásul tömeges jelenségről van szó a Délvidéken.

Nem tudná egységesen tanácsolni a Magyarországon strómanként közreműködött külföldi állampolgároknak, hogy adják fel magukat a magyar hatóságnál. Mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy lép-e, avagy megvárja, míg a magyar hatóság keresi meg őt – nyilatkozta a Duna Televízió esti háttérműsorában Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Hozzátette: arra viszont számíthatnak ezek a személyek, hogy előbb-utóbb bekopogtatnak hozzájuk a hátóság emberei; ha erre sor kerül, a szakember szerint jobb mihamarabb túllenni a szükséges eljárásokon.

Legjobb azonban bele sem keveredni az ilyen ügyekbe; nemhogy a konkrét esetben említett száz euró fejében (ennyiért vették nevükre az Optimismot vajdasági magyarok), de sokszorosan nagyobb összegért sem – tanácsolja a szakember.

Az elmúlt hetekben a Duna Televízió Térkép című műsora derítette fel részletesen, hogy a BKV-botrányban érintett magyarországi céget vajdasági személyeknek „adták el” a magyar tulajdonosok, akkor, amikor a cég ellen már hatósági eljárás folyt. Az is ismertté vált, hogy százas nagyságrendben szervezhettek be ilyen fiktív ügyletekre magánszemélyeket Szerbia magyarok által is lakott területeiről Magyarországon.

Bánáti János szerint – nem említve konkrét eseteket – azt mondta: sokan tévesen hiszik, hogy a cégeket „nevükre vevők” nem lennének felelősségre vonhatók, mivel Kft-k esetén nem felelnek magánvagyonukkal. A jogász szerint az ilyen fiktív ügyelteknél azok, akik a nevüket adják hozzá, több bűncselekményt is elkövetnek a magyar jog szerint.

Alap bűncselekmény a közokirat-hamisítás, mivel a közhiteles nyilvántartásnak számít cégnyilvántartásba valótlanul kerültek be tulajdonosként a strómanok, ugyanis nem volt valós szerződési akaratuk, nem akartak cégtulajdonosok vagy ügyvezetők lenni. Ez a bűncselekmény alapesetben három év alatt évül el – mondta Bánáti.

Azonban ha a fiktív tulajdonosokat az áfa elcsalásához is felhasználták, vagy átvetettek velük olyan pénzeket, amik a cégnek nem jártak volna, máris vagyon elleni bűncselekményről beszélhetünk, aminek 5-8 év is lehet az elévülése.

Jogszerűen járt-e el a magyar hatóság azokban az esetben, amikor – hírek szerint – az ilyen fiktív ügyletekben résztvevő külföldieket a határ átlépése után letartóztatták a magyar oldalon? – hangzott a Közbeszéd felvetése.

Bánáti János szerint a letartóztatást általában megelőzi a hatósági idézés. Ezt követően azonban a magyar hatóságnak jogában áll elfogatási parancsot kiadni. Az európai elfogató parancs sok országban érvényesíthető.

Ha az ilyen ügy bíróság elé kerül, a közokirat hamisításért általában felfüggesztett szabadságvesztés jár. Egy jelentősebb összegű áfa-csalásban való közreműködés, nem legálisan megszerzett pénzek átvétele, esetleg némi pénzmosás esetén pedig akár végrehajtandó szabadságvesztésre is számíthatnak az érintettek.

DunaTv